A tapasztalat azt mutatja, hogy a kékgalléros szektorban történő munkaerő toborzás kifejezetten idő- és energiaigényes, hiszen az ezen a területen munkát vállalók gyakran specifikus, egyedi igényekkel rendelkeznek, amelyek kielégítése a munkába állásuk és maradásuk kifejezett feltétele. Amennyiben egy vállalat HR osztálya nem tud időben eleget tenni a feltételeknek, úgy a munkavállaló nem fog munkába állni — minden elszántsága ellenére sem.
Melyek a munkaerő toborzás és a munkaerő megtartásának kritikus lépései, és mit tehet a HR, hogy minimalizálja a toborzásra fordított energiamennyiséget és egyéb kellemetlenségeket? Cikkünkből megtalálod a válaszokat.
1. A munkaerő toborzás alapvető nehézségei a kékgalléros szektorban
A kékgalléros munkaerő toborzás a fehér galléros toborzáshoz képest egy teljesen eltérő terület, amelyhez más gondolkodásmód, megközelítés szükséges. Miért?
Mivel a szektorban betöltendő állások nem igényelnek különösebb végzettséget és mivel általában nem egy személyt keresnek egyszerre egy adott vállalatnál, így a jelentkezők megtalálására és előszűrésére máshogy kell a HR-nek felkészülnie, mint egy fehér galléros pozíció esetében. Egy-egy toborzási folyamat lebonyolítása a kékgalléros szektorban rengeteg adminisztrációval és más szektorokban ismeretlen, extra tényezők figyelembe vételével jár.
Munka és szállás
Az állásra jelentkező kékgalléros munkavállalók nagy eséllyel nem ott élnek, ahol a munkavégzés helye van. Autó a legtöbb esetben nem áll rendelkezésre, és a legtöbbször a tömegközlekedés sem jelent hatékony alternatívát, mivel a munkavállalók messziről, akár az ország túlsó végéből érkeznek. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató feladata lesz utaztatni vagy elszállásolni a munkavállalót, ami a HR részéről plusz energiát és adminisztrációt igényel.
Az előlegek kérdése
Mivel a kékgalléros munkavállaló a munkába állást megelőzően sokszor napról napra él, semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, így a munkakezdést követően előrehozott fizetésre, előlegekre van szüksége az induláshoz.
Mivel kezdetben az előleg általánosan megjelenő igénynek mondható, a munkaadónak ezt valamilyen formában meg kell oldania. A legmegbízhatóbb, lelkiismeretes munkavállalók is hozzá vannak szokva az előlegekhez a munkába állás elején. Ez ugyanis szükséges ahhoz, hogy saját és családjuk folyamatos anyagi szükségleteit kielégítsék a hónap során. A tapasztalat azt mutatja, hogy minél hosszabb távú a munkaviszony, a munkavállaló anyagi helyzete is annál biztosabbá válik. Így például egy féléves, stabil munkaviszonnyal rendelkező kékgalléros munkavállalónak sok esetben már nincs szüksége előlegekre.
Lemorzsolódás közvetlenül a toborzás után
A kékgalléros munkavállalókat foglalkoztató/kölcsönző cégek HR-esei gyakran találják szemben magukat azzal, hogy a sikeres toborzás és a munkába állás közötti időszakban a munkavállalók egy része visszalép/lemorzsolódik. Ennek oka sokszor az, hogy az adott időszak akár 5-10 napot is felölelhet. Ez bár nem tűnik hosszú időnek, a kékgalléros munkavállalók specifikus igényei miatt már a plusz 1-1 nap is jelentős anyagi terhet/mínuszt jelenthet a munkavállalók számára — különösen, ha szállás híján még haza és vissza is kell utaznia a munkakezdéshez.
Sok esetben tehát éppen a többnapos befogadói procedúra az, ami lehetetlenné teszi, hogy egy munkavállaló ténylegesen munkába tudjon állni. Mivel — ahogy fentebb láttuk — ezek a munkavállalók
- előlegekből élnek
- ritkán van megtakarításuk
- munkaerejük könnyen eladható
- egyszerre akár 5-10 állásajánlatot is nyomon követnek
- ott fognak munkába állni, ahol erre először adódik tényleges, fizetéssel (előleggel) járó lehetőségük.
TIPP: A fogadó cégeknek érdemes strukturálisan gondoskodni arról, hogy az interjú után minél kevesebb időt vegyen igénybe a munkába álláshoz szükséges adminisztráció, orvosi vizsgálat. Az időintervallumba semmiképp se kerüljön hétvége. Így a napi akár 10-20%-os lemorzsolódást jelentősen le lehet csökkenteni.
2. Munkaerő-kölcsönzés mint alternatív megoldás
Amennyiben a befogadó vállalat úgy dönt, hogy munkaerő-kölcsönző cég(ek) szolgáltatásait veszi igénybe, jelentős terhet vehet le a saját HR válláról. Általánosságban egy munkaerő-kölcsönző cég fő profilja a kékgalléros szektorba történő munkaerő toborzás. Mit jelent ez?
Azt, hogy ezek a cégek — profiljukból adódóan — kívül-belül ismerik a kékgalléros szektor toborzásának és a munkaerő megtartásának specifikumait. Tudják, hogy a fluktuáció mérsékelten tartása érdekében sokszor munkaidőn túli humán menedzsment szükséges. Tudják, hogy melyek azok a tényezők, amelyek figyelembe vételével hosszú távon is elégedetten lehet tartani a munkavállalót. Tudják, hogy a munkaerő toborzás folyamatában hogyan használják a leghatékonyabban az online marketinges és egyéb eszközöket.
A tapasztalat azt mutatja, hogy azokban az esetekben, ahol a munkaerő-kölcsönző cégek és a fogadó vállalat kölcsönösen partnernek tekintik egymást, a köztük lévő kommunikáció gördülékeny és konstruktív, ott az együttműködés hosszú távon is gyümölcsöző lesz.
3. Hogyan küszöbölheti ki a HR a fluktuációból eredő fennakadásokat?
A HR vállát nyomja az a teher is, hogy reagáljon a kékgalléros szektor nagy fluktuációs rátájára. Mint mindig, itt is sokkal hatékonyabb proaktívnak lenni, és a megelőzésre koncentrálni, mint az egyre gyűrűződő problémára reagálni. A más szektorokhoz képest magas fluktuáció azonban a fentebb tárgyalt tényezők miatt a kékgalléros szektorban elkerülhetetlen.
Emiatt sokszor nehéz átlátni a közeli és középhosszú-távú igényeket. A munkaerő-kölcsönző cégek képesek egyszerre nagyobb számú kékgalléros munkaerőt biztosítani. Mivel sok esetben gyors megoldásra van szükség, érdemes egyszerre több munkaerő-kölcsönző céggel is tartani a kapcsolatot, hiszen így gördülékenyebben történhet a munkaerő utánpótlása, vagy az újabb pozíciók betöltése. A jól kiválasztott, kisebb munkaerő-kölcsönző cégektől sem kell tartani, sőt, ezek a cégek sokszor rugalmasabbak, jobban oda tudnak figyelni a munkavállalókra, ezzel növelve a munkavállalói elégedettséget és csökkentve a fluktuáció mértékét.
TIPP: Jó, ha a HR-es transzparensen kommunikál a munkaerő-kölcsönző cégek irányába, hogy azok motiváltan, csapatban tudjanak dolgozni, és az elvárt létszám is egyértelmű legyen. Ezzel el lehet kerülni, hogy a munkavállalókat végül vissza kelljen utasítani, valamint egy jól működő rendszert, jó munkamorált lehet felállítani és fenntartani a vállalat és a munkaerő-kölcsönző cégek között is.
Összegezve
Egy vállalat HR osztályának munkája a kékgalléros szektorban az abban dolgozó munkavállalók specifikus igényei és élethelyzete miatt nagyon nehéz, időigényes, specifikus tudást igénylő feladat. Érdemes olyanokra bízni az elvégzendő munkát, akik jól ismerik a kékgalléros szektorban dolgozók igényeit, és érdemes a fogadó cég folyamatait úgy alakítani, hogy a munkaerő-kölcsönző cégek és a fogadó cég hosszú távon is hatékonyan tudjanak együttműködni.
Amennyiben a folyamatokat sikerül megfelelően optimalizálnia a vállalatnak, úgy a következő pontokban várható jelentős javulás:
- A vállalati HR jelentősen tehermentesül
- A toborzás hatékonyabban működik, a munkába állás előtt már nem morzsolódnak le a munkavállalók
- A kékgallérosok fluktuációja lecsökken
- A vállalat és a munkaerő-kölcsönző cégek hosszú távon is sikeresen tudnak együttműködni