Főoldal / Aktuális híreink /
Munkaerő-kölcsönzés: minden, amit tudnod kell

Munkaerő-kölcsönzés: minden, amit tudnod kell

A koronavírus nemcsak az emberek életét, hanem a különböző piacokat is vitathatatlanul felforgatta. Természetesen a járvány a globális és hazai munkaerő-toborzási piacra is nagy hatást gyakorolt. Rengetegen veszítették el hirtelen az állásukat, ezért a jelenlegi helyzetben a fehér- és kékgalléros szektorban is könnyebb ideális jelölteket találni, ha a munkaerő-kölcsönzés szóba jöhet.

Több országban már lazítottak a szigorú korlátozásokon, és a magyar kormány is – egyelőre a fővárost még nem érintő – enyhítő intézkedésektől várt gazdasági újrakezdésre fókuszál. Bizonyos területeken akár hirtelen fellendüléssel is lehet számolni, amelynek fontos építőeleme a megfelelő számú, szakképzett munkaerő.

Ezért még akkor is érdemes mielőbb megismerni a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos tudnivalókat és lehetőségeket, ha jelenleg egy adott cégnél nincs munkaerőhiány. Így a vezetőség és a HR-osztály is időben felkészülhet egy megterhelőbb periódusra. A kölcsönzés kapcsán számos tévhit kering, illetve a munkaerő-kölcsönzés buktatói kapcsán kevés helyen lehet hiteles információkat olvasni. Jelenlegi cikkünkben ezekről, a felmerülő költségekről, illetve a munkaerő-kölcsönzés szabályairól is szót ejtünk.

Munkaerő-kölcsönzés vs. munkaerő-közvetítés

munkaerő-kölcsönzés vs. munkaerő-közvetítésBár rengetegen keverik, a munkaerő-kölcsönzés és a munkaerő-közvetítés két nagyon is különböző foglalkoztatási forma.

A munkaerő-kölcsönzés elsősorban a kékgalléros (vagyis fizikai) állomány sajátos foglalkoztatási formája, amelynek 3 résztvevője van. A munkavállaló, a kölcsönbeadó, valamint a kölcsönbevevő cég. A munkavállaló minden esetben a kölcsönbeadó céggel köt szerződést, azzal a céllal, hogy a kölcsönbevevőnél végezzen munkát. Itt fontos megjegyezni, hogy egy munkás akár több kölcsönbevevő cégnél is dolgozhat.

A kölcsönbeadó (munkaerő-kölcsönző) felkutatja a tökéletes jelölteket a kölcsönbevevő vállalkozás számára, majd felveszi őket saját állományába. A kölcsönbevevő cég feladata többek között a munkaidő beosztása, a munkaruhák, munkavédelmi eszközök és a munkavédelmi felügyelet biztosítása, a szabadságok kiadása, a munka ellenőrzése, a szakmai irányítás, a betanítás, valamint a megfelelő munkakörnyezet biztosítása.

Ellenben az összes adminisztrációs feladatot (például bejelentés, munkaszerződés megkötése, stb.) a kölcsönbeadó végzi. A fizikai munkaerő-kölcsönzés folyamán több olyan, a kölcsönbeadó céget érintő feladat is felmerül, amire elsőre talán nem is gondolnánk. A munkaerőkölcsönző cég ugyanis nemcsak felkutatja, hanem elő is szűri, interjúztatja, utaztatja, illetve igény esetén szállásoltatja a munkavállalót. Ezeken felül előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatot végez, és szükség esetén munkavállalási engedélyt is intéz (külföldi munkavállaló esetén).

munkaerő-közvetítésA munkaerő-közvetítés valamivel egyszerűbb folyamat, melynek leggyakrabban a középvezetők és a még náluk is magasabb beosztású szellemi dolgozók (fehérgalléros munkavállalók) a „főszereplői”. Természetesen ennek a foglalkoztatási formának is 3 résztvevője van. A munkavállaló, a munkáltató és a közvetítő cég. A munkáltató azzal bízza meg a közvetítő céget, hogy az keresse meg a legalkalmasabb jelölteket egy adott pozícióra.

Az előre egyeztetett feltételek és elvárások mentén a közvetítő cég kiszűri a legjobb jelölteket, majd őket továbbküldi a munkáltatóhoz, ahol megtörténik a tényleges kiválasztás. A közvetítő cég itt csak szolgáltató (ellentétben a munkaerő-kölcsönzővel). Szerződése a munkáltatóval arra korlátozódik, hogy bizonyos számú jelöltet (és önéletrajzot) továbbítson. A munkavállaló a folyamat végén a munkáltatójával köt munkaszerződést, és a munkáltató gondoskodik a munkabér megállapításáról, kifizetéséről, továbbá az adminisztrációs folyamatok elvégzéséről és az ideális munkafeltételek biztosításáról is.
Miután végigvettük a két foglalkoztatási típus közti legfőbb különbségeket, itt az ideje, hogy tisztázzuk, mikor éri meg igazán a cégeknek a fizikai munkaerő-kölcsönzés.

Mikor és miért ideális megoldás a kölcsönzés?

  • A mezőgazdaságban, a turizmusban és a feldolgozóiparban gyakori, idényjellegű munkák kiszámítható ellátásában például kulcsszerepet játszanak a fizikai munkaerő-kölcsönzés módszerével foglalkoztatott, szakképzett dolgozók.
  • A kölcsönbevevő cégek költségoptimalizációs lehetőségekhez jutnak:
    • A munkaerő-kölcsönzés ára nem bérköltségként jelentkezik, hanem adóalap-csökkentő tényezőként, vagyis költségként elszámolható.
    • Mivel a kölcsönzött munkaerő nem jelenik meg a létszámban, ezért a bérköltség mellett a dolgozói létszám is az optimális/elvárt szinten tartható.
    • A kölcsönzési időszak első 6 hónapja alatt (183 napon át) a kölcsönzött munkavállalók alacsonyabb bérezési juttatás mellett foglalkoztathatók.
    • A bér-, szállás- és útiköltségeket a kölcsönző cég előfinanszírozza, őt a kölcsönbevevő vállalkozásnak csak utólag kell kompenzálnia.
  • Sok vállalkozás működésére jellemző a nagyfokú termelésingadozás, függetlenül a jelenlegi vírushelyzettől vagy egy esetleges gazdasági válságtól. A folyamatos leállások, újraindulások, illetve a megrendelésszámok intenzív változásából adódó bővülések és leépítések kezelése hatalmas terhet jelenthet egy cég számára. Ilyen esetben a kölcsönzés a legjobb megoldás.
  • Az úgynevezett "try and hire", vagyis az alacsonyabb kockázatú, nyújtott próbaidő is kimondottan vonzó lehetőség a kölcsönzés kapcsán. (A cég kölcsönözve kipróbálja a munkavállalót, és ha beválik, saját állományba veszi.)
  • A kölcsönbevevő cégeket, illetve a HR-eseket minimális, a kölcsönzött munkavállalókhoz kapcsolódó adminisztrációs teendő terheli. A munkaszerződések megkötése, a bérszámfejtés és -utalás, a rengeteg kötelező adatszolgáltatás (pl. NEAK, NAV stb.) mind-mind a kölcsönbeadó cég feladata. A legtöbb gyár HR-esei már önmagában ezért az előnyért is szívesen élnek a munkaerő-kölcsönzés lehetőségével, hiszen tudják, hogy a rengeteg adminisztráció folyamatos megfeszített munkával jár, ami elvonja az időt és az energiát a fontosabb HR-feladatoktól.
  • A rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban lehetőség nyílik a kölcsönzővel való megegyezésre. Az egyezség függvényében szabadon eldönthető, hogy ki viseli az éves szinten 25 főnként számított több mint 900.000 Ft-os költséget. Amennyiben a kölcsönbeadó, akkor a kölcsönbevevőnél ez nem számít bele a rehabilitációs viszonyítási létszámba.
  • A kölcsönbevevő cégnek nem szükséges megindokolnia a kikölcsönzés megszüntetésének okát, így nincs plusz lelki teher a HR-eseken és részlegvezetőkön.
  • Amennyiben speciális ágazatban vagy érzékeny területen kell megtalálni a megfelelő munkavállalókat, a munkaerő-kölcsönző cégek általában hatékonyabbnak bizonyulnak az adott cég HR-eseinél. A felkutatásban a már kiépített és jól bevált platformok, online marketinges eszközök és sokrétű kapcsolati hálózatok miatt képesek gyorsabban és jobban reagálni. A potenciális jelöltek megszólítását tekintve pedig azért tudnak jobb eredményt elérni, mert tisztában vannak az adott munkakörtípushoz, valamint az elhelyezkedéshez és a munkavégzéshez kapcsolódó konkrét nehézségekkel, berögződésekkel, igényekkel. Így minden felmerülő kérdést és bizonytalanságot képesek hatékonyan kezelni.

Ideális munkaerő-kölcsönzésBár a munkaerő-kölcsönzés előnyeinél elsőre furcsán veheti ki magát, hogy a vészharangot kongatva a leépítésekről ejtsünk szót, de fontos tudni, hogy egy esetleges tömeges leépítésnél – amire sajnos a koronavírus-helyzet kapcsán számtalan példát láthattunk – a kölcsönzött létszám nem számít bele a saját állományleépítésbe. Szerencsére azonban (bizonyos ágazatokban) pozitív változások is várhatók.

Néhány területen pótlólagos munkaerő-kereslet mutatkozik a Covid-krízis kapcsán: fizikai alkalmazottakra az agrár- és élelmiszeripari szektorban, a belföldi logisztikában (házhozszállítások), a kiskereskedelemben, illetve a gyógyszeripari területen nőtt meg az igény, míg szellemi területen az ügyfélszolgálati tevékenységek, a pénzügyi szolgáltató központok támogató funkciói, illetve a termeléshez kapcsolódó mérnöki pozíciók kapcsán nőtt meg a kereslet.

A munkaerő-kölcsönzés szabályai – Lássuk a legérdekesebbeket!

A kölcsönzési és közvetítői tevékenység nyilvántartásba vételével és a tevékenység folytatásával kapcsolatos szigorú jogi előírásokkal kapcsolatban a hatályos, 14 oldalas kormányrendelet a mérvadó. Cikkünk most következő részében inkább a legérdekesebb, illetve legfontosabb olyan előírásokat emeljük ki, amelyek igazán érdekelhetik a fogadó cégeket és a potenciális munkavállalókat:

  • A kikölcsönzés maximális időtartama meghatározott (egy adott kölcsönbevevőnél történő kölcsönzési jogviszony hossza nem haladhatja meg az 5 évet).
  • Fordított áfa: a kölcsönző nettó számlát állít ki, az áfát a kölcsönbevevő fizeti, így az áfacsalás kölcsönbeadói oldalról kizárt.
  • Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött dolgozók kettős foglalkoztatásban tevékenykednek (mind a kölcsönbeadó, mind a kölcsönbevevő cég munkáltatónak minősül).
  • Ez a foglalkoztatási típus kettős bejelentési kötelezettséggel jár: a feketefoglalkoztatás kiszűrése érdekében mind a kölcsönbevevőnek, mind pedig a kölcsönbeadónak bejelentési kötelezettsége van a hatóságok felé, az adott munkavállalóval kapcsolatban.
  • A tipikus foglalkoztatási formákkal szemben a kölcsönzés enyhébb munkajogi kötelezettségekkel jár. Az azonnali felmondási lehetőség (indoklás nélkül), valamint a 15 napos felmondási idő céges és munkavállalói oldalról is előnyökkel járhat. A kölcsönbevevő kérésére a kölcsönbeadó kereshet új munkavállalót az adott pozícióra, illetve a távozó dolgozót is segítheti, hogy mielőbb munkába állhasson másik partnernél.
  • A munkavállaló a munkajogviszonyt akkor is megszüntetheti azonnali hatályú felmondással, ha a másik fél (a munkaadó) által elkövetett kötelességszegést vagy nem kívánatos magatartást nem a kölcsönbeadó, hanem a kölcsönbevevő tanúsítja.
  • A juttatások tekintetében az egyenlő bánásmód elvét egy adott kölcsönbevevőnél csak a kölcsönzötti jogviszony 184. napjától kötelező alkalmazni.
  • A kölcsönzött munkavállaló számára is biztosítani kell azokat az alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, amelyek a kölcsönbevevőnél hagyományos munkajogviszonyban álló munkavállalókra irányadóak.

A kedvezőbb foglalkoztatási és munkajogi feltételek ismeretében jogosan csodálkozhatnánk, hogy miért csak 180-200.000 fő kölcsönzött munkavállaló dolgozik ma Magyarországon. Ennek oka részben a megfelelő edukáció hiányából adódó bizalmatlanság, ami a sokak által tényként kezelt tévhiteknek is köszönhető. Itt az ideje, hogy leszámoljunk néhánnyal...

A munkaerő-kölcsönzés szabályaiTévhitek, ami miatt sokan nem mernek belevágni

A hezitáló, munkaerő-kölcsönzéstől kissé tartó cégek HR-eseivel folytatott megbeszélésekből világosan kiderül, hogy melyik az a 3 leggyakoribb tévhit, amely távol tartja a cégeket ettől a biztonságos, atipikus foglalkoztatási formától.

„A létszámstop kezelésén kívül nincs más haszna a kölcsönzésnek. Az adminisztrációt ugyanúgy nekünk kell vinnünk.”

Épp ellenkezőleg: a munkaerő-kölcsönzés egyik legnagyobb előnye, hogy a kölcsönbeadó cég megszabadítja a kölcsönbevevő céget az alkalmazottaik vállát nyomó adminisztrációs terhek nagy részétől.

„A kölcsönző nem fizet járulékot, ezzel csal.”

A NAV kiemelten vizsgálja a munkaerő-kölcsönzőknél a foglalkoztatással kapcsolatos bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítését. Amennyiben az egyik cég szakszerűen jelenti be a munkavállalót, a kettős bejelentési kötelezettség miatt a másik cég sem járhat el másként.

„A cég alapvetően jó fizetést biztosít, de a munkavállaló szinte semmit sem kap, mert a munkaerő-kölcsönző levon a fizetésekből.”

A téves gondolat, miszerint a kölcsönbeadó a munkabér lenyomásával keres a munkavállalókon, gyakran merül fel a kölcsönzött munkavállalóknál. Azonban egyes cégvezetők is úgy gondolják, hogy a kölcsönbeadók trükköznek a bérekkel, ami alkalmas lehet a kölcsönbevevő cégek pozitív megítélésén rontani. Előfordulhat, hogy a felmerülő extra költségek (pl. szállás, utaztatás) miatt a kölcsönbeadó kevesebb bért tud adni, de ez természetesen nem számít trükközésnek. Amennyiben a munkavállaló úgy ítéli meg, hogy túl sok költséget von le a kölcsönző, természetesen jogában áll egy másik cég után nézni.

Trükközés viszont a járulékoknál valóban előfordulhat, azonban a kettős bejelentés miatt ebben mindkét félnek részt kéne vennie. A csalásra pedig azonnal fény derülne, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sem hagyna szó és büntetés nélkül. A “városi legenda” pedig, miszerint a kölcsönző lenyúlja a pénzt a munkavállalóktól, igen nehezen kivitelezhető: egy időszakos kölcsönbevevői ellenőrzéssel és dolgozói interjúkkal ugyanis könnyedén kiküszöbölhető.

Az ideális kölcsönzési együttműködés feltételei

Az ideális kölcsönzési együttműködés feltételeiAhhoz, hogy a munkavállaló, a kölcsönbeadó, valamint a kölcsönbevevő is hosszú távon elégedett lehessen, meg kell teremteni az együttműködés ideális feltételeit. Most pontokba szedve bemutatjuk, mire is van szükség a tökéletes munkaerő-kölcsönzéshez.

1. Milyen legyen a munkavállaló?

A munkakört betöltővel szemben támasztott igények, elvárások és szükséges kompetenciák egyeztetése a legfontosabb része a kölcsönbeadó és kölcsönbevevő cég közti sikeres együttműködésnek. Ha ezen a ponton „elcsúszik” valami, annak biztosan negatív következményei lesznek. Amennyiben a hiányzó munkással szemben támasztott követelmények pontatlanok vagy hiányosak, rengeteg alkalmatlan jelöltet kell utólag kiszűrni, ami mindhárom fél számára feszültséget és időtöbbletet okoz.

2. Egységes kommunikáció minden oldalról

A munkavállalók számára kiemelten fontos a bizalom, amihez elengedhetetlen, hogy a feléjük irányuló, előzetes kommunikációban ne legyenek eltérések a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő részéről. Ez kiemelten igaz a bérekre, juttatásokra és a munkafeltételekre vonatkozóan.

3. Időszakos egyeztetések

Előfordul, hogy a folyamat előrehaladtával módosulnak/változnak az igények. Ezért a kékgalléros szektorban különösen fontos, hogy a HR-osztály és a munkaerő-kölcsönző cég közti kommunikáció kétirányú, rendszeres és konstruktív legyen. A sikeres együttműködés sarokkövei tehát az időszakos egyeztetések a két cég – vagy több munkaerő-kölcsönző cég egyidejű bevonása esetén több vállalkozás – között.

4. A határidők tartása

Nem megfelelő partner(viszony) esetén gyakori probléma, hogy az interjúkat követően akadozik az adatküldés a kölcsönbevevő és a kölcsönbeadó cég között. Ez az elméletileg már felvett  munkatársak munkába állási határidejének kitolódásával járhat, ami a kékgalléros szektorban nemcsak a termelés akadozása miatt lehet veszélyes, hanem a jelöltek megtakarításoktól mentes életvitele miatt is. Az ebből adódó létbizonytalanság miatt akár 1-2 napos csúszás is hatalmas lemorzsolódással járhat. Ezért az előzetes határidők betartása elengedhetetlen, legyen szó kiválasztási folyamatról, szerződéskötésről, vagy akár bérszámfejtésről.

5. Optimalizált folyamatok onboarding előtt és alatt

Az interjú és a beléptetés közötti időszak mellett az onboarding folyamat során is szem előtt kell tartani a kölcsönös hatékonyságot, hiszen többek között az új belépő sikeres beilleszkedése is ezen múlik. Az új csapattag frusztrációja csökken, biztonságérzete és elköteleződése viszont nő, ha úgy érzi, egy transzparens, hatékony folyamat részese. Az érthető és tisztázott visszajelzések mindenki számára nagyon fontosak.

6. Ki legyen ott az interjún?

Fontos, hogy a kölcsönbeadó cég (munkatársa) is részt vegyen az interjún, és személyesen, az interjú helyszínén is segítsen a kölcsönbevevő cégnek. A kiválasztási folyamat így mindhárom résztvevő számára pozitív élménnyé válhat. Ha így járunk el, elkerülhetők a kellemetlen pillanatok és az utólagos (különböző történetekből, magyarázatokból fakadó) konfliktusok.

7. Az ellenőrzés nem egyenlő a bizalmatlansággal

A kölcsönbeadó cég monitorozásával megelőzhetőek a munkavállalói reklamációk. A kölcsönbevevőnek joga van szúrópróba-szerűen bekérni a bérpapírokat, vagy megtekinteni a járulékbevallásokat. Amennyiben egy munkaerő-kölcsönző cég vonakodik ezeket a bekérő rendelkezésére bocsátani, az több mint gyanús.

Ha már a gyanús munkaerő-kölcsönzőknél járunk, adunk néhány tippet arra vonatkozóan, hogy milyen értékeket érdemes keresni, ha egy cég valódi partnerrel szeretne belevágni a munkaerő-kölcsönzésbe.

Az ideális partnercég ismérvei

Az ideális partnercég ismérveiAmikor a kölcsönző cég és a fogadó vállalat is partnernek tekinti a másikat, az együttműködés hosszú távon is gyümölcsöző lesz. De milyen is pontosan egy munkaerő-kölcsönző partner?

Tapasztalt és proaktív

A legjobb kölcsönbeadó cégek olyan proaktív vezetőkkel és munkatársakkal rendelkeznek, akik nemcsak elméleti, hanem sok-sok éves nagyvállalati, gyakorlati tapasztalatot képesek az adott kölcsönbevevő cég igényeire szabva átültetni és felhasználni. Ettől lesz a közös munka gyors és gördülékeny.

Korrekt és törvényszerűen működő

A korrekt munkaerő-kölcsönzők a megrendelők és a munkavállalók felé is igazolhatóan betartanak minden jogszabályi kötelezettséget. Nincsenek kiskapuk és trükkök, minden működéssel, be- és kijelentéssel vagy szerződéskötéssel kapcsolatos tevékenység 100%-ig átláthatóan és tisztességesen zajlik.

Gyors és jó kapcsolatokkal rendelkező

A megbízható kölcsönző cégek kiterjedt, akár több száz fős partneri és több ezer fős munkavállalói adatbázissal rendelkeznek, hogy a megrendelők igényeit teljes mértékben ki tudják elégíteni.

Határon túl is toborzó

Kiváló, magyar szakmunkások a határon túl is vannak, ezért egy elsőrangú munkaerőkölcsönző cég odafigyel arra, hogy adott esetben ne csak Magyarország határain belül toborozzon. A Beraman Hungary Kft. például Erdély, Felvidék, Kárpátalja és a Vajdaság területéről is képes biztosítani a legkiválóbb kékgalléros munkavállalókat ügyfelei számára.

Kiemelt referenciákkal, sikersztorikkal rendelkező

Mielőtt egy fogadó vállalat leszerződne egy kölcsönző céggel, érdemes figyelembe vennie, hogy az milyen cégeknek (méret, ágazat, kölcsönzött munkavállalók száma és munkaköre) nyerte már el a bizalmát. A valós sikertörténetek azonban nem mindig a mennyiségről szólnak, egy kisebb munkaerő-kölcsönző lehet, hogy gyorsabban vagy kedvezőbb feltételek mellett találja meg az ideális embert egy-egy specifikusabb feladatra.

Rugalmas

A rugalmasság és a személyre szabottság nem minden esetben valósul meg a legnagyobb munkaerő-kölcsönzőknél, ahol folyamatosan, egyszerre több multinacionális vállalat igényeit is ki kell szolgálni. Ezért egyszerre akár több kölcsönző céggel is érdemes lehet felvenni a kapcsolatot, hiszen a nagyszámú kékgalléros munkavállalót így könnyebb és gyorsabb biztosítani. A kisebb cégek általában rugalmasabbak és a fogadó vállalatok mellett a munkavállalók igényeire is képesek teljes mértékben odafigyelni. Így a kölcsönzött munkaerő fluktuációja csökkenthető segítségükkel.

A munkaerő-kölcsönzés ára

A munkaerő-kölcsönzés áraA munkaerő-kölcsönzés ára, vagyis a kölcsönzési díj hatalmas szórást mutat a piacon, az igénybe vett szolgáltatás összetettségétől, időtartamától és a kölcsönzött munkavállalók számától függően.

A kölcsönzési díjat döntően befolyásolja, hogy a kölcsönbeadó cég mekkora terhet vesz le a kölcsönbevevő cég HR-részlegének válláról. A legkényelmesebb és egyben legbiztonságosabb megoldás, ha a munkaerő-kölcsönző felel a toborzásért, a kiválasztásért, a szerződésekért, bejelentésekért és bérszámfejtésért, továbbá ő viseli a foglalkoztatás olyan költségeit is, mint például a szabadság vagy a táppénz. Ennél olcsóbb, de kockázatosabb megoldás, ha a foglalkoztatással kapcsolatos kiszámíthatatlan tényezőkért (pl. táppénz) a kölcsönbevevő felel.
Nagyságrendileg (visszaosztva a költségeket egy munkavállalóra) 10-15% között mozog a pluszköltség a fizetéshez mérten, ami a cikkünkben vázolt előnyök és lehetőségek mellett alacsonynak számít.

Amennyiben a cégedre és a konkrét feladatra szabott, kedvező árajánlatra vagy kíváncsi, kattints ide!

Kérdése van?

08:00 - 16:00 között

elérhetőek vagyunk munkát keresőink részére.

+36 70 287 0570